szeptember 01, 2005

Cukrászda és évnyitó

Ma túléltem két értekezletet egymás után. Kábé olyan volt, mint Katrina. Na jó, azért mégsem.
Aztán este tanévnyitó volt. Nagyon meghatóra sikeredett, mind az ünnepi beszéd, mind pedig a legfelsőbb évfolyamosokból állított "ember-kapu", amin a többiek sorban mind átmentek.
Talán jövőre....

Tegnap reggel dolgoztam. Aztán már kevésbé. Lakástakarítás.
A cukrászdában két idősebb hölgy ült. Nem írom, hogy néni, mert inkább hölgyek voltak. Közben bejött egy család, vagy kettő is, több kisgyerekkel. Az öreg hölgyek élvezettel fordultak a gyerekek felé, csak szolídan nézték őket. Látszólag élvezték az életteli fiatalság látványát.
Gyakran nézek idős embereket nagy szeretettel. Akik szépen öregedtek meg és békésen élik idős voltukat. Lassan, ráérősen bandukolnak, nézelődnek - békesség sugárzik belőlük. Vannak ilyenek és nagyon kellemes rájuk nézni. Meg lehet érezni körülöttük azt a levegőt, emlékeik, eddigi életük összesűrített páráját, a tapasztalatokat, a sok sok évet, amit már megéltek. Gazdagok az ilyen emberek.
Nem irigylem őket, de tetszik a békességük.

Nincsenek megjegyzések: